2008 június elején a Carthago Tours-al utaztunk Tunéziába. A nyaralás 7 napos volt, de mivel az utazási iroda csak délutáni gépre tudott helyet biztosítani, kb fél 11-re érkeztünk meg Monastirba, ahol a turistákat szállító busz már várt minket.
Első esténket Mahdiában egy másik szállodában a Da Vinci Hotelben töltöttük, mivel a fő szálláshelyünkre aznap estére nem tudtak három egymás melletti szobát biztosítani. Ez nem zavart minket, mert rendben le volt szervezve minden, így szobák elfoglalása és a vacsora problémamentesen zajlott. A kellemetlenségekért cserébe a Cartago tours azt biztosította, hogy az El Mouradi Hotelben tengerre néző lakosztályokat fogunk kapni. A Da Vinci szálloda, mint később kiderült, inkább a business ötcsillagos kategóriába tartozott. Ez meg is látszott az épület és a szobák kialakításába. Tisztaság, gyönyörű nagyszoba, fürdőszoba, hatalmas kör alakú medence, rendezett kert. Kicsi meglepő volt látni, hogy a kertben hibiszkus, levendula, banánfa, fügebokor, datolyapálma és hasonló növények vannak, ami nálunk annyira nem megszokott. Reggelire terülj-terülj asztalkám svédasztallal.

Da Vinci***** Hotel
Másnap átköltöztünk az El Mouradi***** Mahdia Hotelbe, ami első ránézésre is sokkal barátságosabbnak tűnt, mivel nem az a kimondott öltönyös reggelis hely, hanem inkább a szabad pihenéses szálloda. Mikor megérkeztünk, meglepetésünkre rajtunk kívül 5 magyar családdal találkoztunk.
A gyors regisztráció után, ahol a Cartago tours képviselője is jelen volt, hogy segítségünkre legyenek, elfoglaltuk a tengerre és a belső medencére néző szobánkat. Külön fürdőszoba és WC, nagy páros ágy, piperetükör, beépített szekrény, TV, szobaszéf, erkély asztallal és székekkel. A szállodához tartozott egy beltéri medence, jakuzzik, kondicionálóterem, masszázs, aromaterápiás helyiség, egy kültéri gyerekmedence és egy óriási fürdős napozós szabadtéri medence.

El Mouradi***** Hotel
A szálloda személyzete úgy bánt a vendégekkel, mintha mindenki kis-király lett volna. Amikor egy vendég kiment a tengerpartra, már vitték is utána a fekvőszivacsot, hogy azt rakja a napozóágyra. A tengerpart szépen gondozott, minden reggel gereblyézték a kagylótörmeléket, amit a tenger este kihordott. A parton folyamatosan állt egy biztonsági ember, aki a nyugalomért felelt, például, elhajtotta az agresszíven áruló helyieket és vigyázott a fürdőzők értékeire.
Az all-inclusive vendégek természetesen egész nap ingyen ihattak bármit az üdítőtől kezdve a wiskey-ig. Ez meglepő, hiszen általában a röviditalokért külön fizetni kell. A napi háromszori svédasztalos étkezés nem kimondottan a Norbi update program rész, hiszen annyi fajta étel közül lehetett választani, hogy az sokszor megnehezítette a választást. Sok helyi ételt készítettek, de voltak itthon megszokott rántott pulyka, sült krumpli jellegűek is. Ezen felül mindig volt gyümölcsöstál, édességes pult és különböző italok. Napközben is kérhettünk rágcsálnivalókat, mint pizzát, óriáspalacsintát.. Természetesen minden ingyen. Mondjuk panaszkodni nem is hallottam senkit, csak hazaérkezés után a mérlegre állva.
A borravalóra a szálloda személyzete nagyon rászolgált, hiszen éreztették velünk, hogy mi pihenni vagyunk, ezért mindig adtunk is fél vagy egy dinárt a pincérnek és a takarítónőnek. Egy dinár átszámolva 150 Ft, lényegében nyaralás alatt nem egy luxuskiadás, azonban a személyzet sok esetben azt sem tudta, hogy köszönje meg.
A Hotelben egész nap volt szervezett program, többek között tenisz, minigolf, petang, íjászat, röplabda, torna és viziaerobik. Ezek ingyen voltak, azonban volt számos fizetős program is, mint ejtőernyőzés (30din/fő), motorcsónakozás, jetski, kalózhajókázás, quadozás.. Az, hogy fizetős, sok esetben jelképesen értendő, mert hazai árakhoz viszonyítva töredéke azoknak.
Ami nagyon jellemző Tunéziára, az a bőripar. Nagyon sok bőrcuccot (táska, kabát, cipő, papucs, puff..) gyártanak. A helyi piacokon, vagy ahogy ők nevezik, a bazárban óriási a választék. Látszik, hogy fel vannak készülve a turisták rohamára, azonban vegyük figyelembe, hogy az áraikat is ez alapján állapítják meg. Célszerűnek tartom, így utólag, mivel én is beleestem a hibába először benézni a városban egy fixáras üzletbe, és ott tájékozódni az árakról, majd azok figyelembevételével indulni neki a bazárnak. A bazárban alkudni kötelező! Egy példa: akartunk venni egy fűszerkeveréket, amit az árus 15ért akart eladni. Mondtam, neki, hogy nekem nincs annyim, és hogy engedjen belőle. A lényeg, hogy ő eljátszotta a hattyú halálát, én meg az olyan drága, hogy az már érvágás játékot, így végül odaadta 10ért a kettőt! Tehát a kettőért 30din helyett fizettem 10et. Nagyon boldog voltam egészen addig, amíg be nem mentünk egy fixáras üzletbe, ahol darabja 4din volt…
A szállodában este sem lehetett unatkozni, mert minden este 23óráig szervezett programmal készültek a bárhelyiségben. Ezek a programok elsősorban a családos korosztály célozták meg, azonban sok idősebbel és fiatalabbal is talélkoztunk.
Nyaralásunk egyik napján elutaztunk El Jambe, ahol Tunézia jellegzetes kolosszeuma található, ami mellesleg a negyedik legnagyobb ilyen jellegű építmény a világon.

El Jam Kolosszeum
A város hangulata megnyerő, annak ellenére, hogy érződik a két-három generációs lemaradás. El Jam Mahdiától közel 30km-es távolság, azonban Mahdia központjából taxival 15din-ért vittek át hatunkat a helyi louge-al (ez a távolsági taxi elnevezése). Mondani sem kell, hogy nevetséges összeg. A kolosszeum mellett meglepődtem, mikor leállított egy helyi árus, és elkezdett valamit magyarázni a tevékről. Sok idő telt el mire rájöttünk, hogy az asszonyt akarta elcserélni a jószágokra.
Az utazást összegezve, valószínűnek tartom, hogy legközelebb is ezt az országot fogjuk választani, persze egy másik városát. Az El Mouradi Mahdia Hotel is tökéletes választásnak bizonyult, mivel ennyi pénzért ilyen kényelmet máshol el sem tudtunk volna képzelni.
|
|
frissítve:
2008-11-29 11:00
|