A fűmag vetésére augusztus-szeptember vagy április-május hónapok a legmegfelelőbbek. A pázsit minősége nagyban függ a talaj-előkészítésének milyenségétől és a vetőmagtól, na meg persze a folyamatos gondozástól!
Lehetőleg gazoljuk ki a területet, majd egy ásó mélységéig lazítsuk fel a földet. A köveket, évelő gyomokat gyökerestől szedjük ki, nem elég, ha az ásóval megforgatjuk a földet, mert biztosak lehetünk benne, hogy még a fű növekedése előtt a gaz fogja ellepni a területet.
A meglazított, durván elegyengetett területre szórjunk összetett gyeptrágyát vagy valamilyen műtrágyát (az ajánlott mennyiséget ne lépjük lényegesen túl, mert az mérgezheti a földet), amit forgassunk bele a földbe. A kődarabok, amik ilyenkor a felszínre kerülnek szedjük ki, hogy egyenletesen nőhessen a pázsit!
A talajt nehéz hengerrel hengereljük le, lehetőleg két különböző irányból. A hengerelés után látni fogjuk, hogy hol vannak kisebb dimbek-dombok, ezeket gereblyével el kell egyengetni. Az előkészítés után a talajt hagyjuk pihenni minimum egy hétig (a műtrágya is oldódik, ezáltal a tápanyag egyenletesen fog eloszlani, ráadásul a kinövő gazokat is ki tudjuk szedni)!
A pihenés leteltét követően a fű vetése következik.
Erre több eljárás ismeretes, azt fogom leírni, amelyiket mi alkalmaztuk:
Vetés előtt a talajról 2-3 cm vastagságban eltávolítjuk a földet és valahol felhalmozzuk, ahonnan majd könnyen vissza tudjuk hordani vetés után.
Vetés megelőzően a földet öntözzük meg jól és szórjuk rá a magokat. Minden fűmag csomagolására rá van írva, hogy milyen mennyiségben érdemes szórni. Ettől pozitív irányba el lehet térni, sőt mi általában addig szórjuk, amíg a fűmag egyenletesen vékonyan be nem fedi a felületet. Vannak kritikus részek, ahol nagyobb mennyiséget kell szórnunk (főleg, ha a fűmag eredete vagy szavatossága kérdéses), például a szegélyek vonalában, fák és bokrok tövében vagy ahol várhatóan kiemelt terhelésnek lesz kitéve (ösvény, keréknyom az autónak).
A kiszórt fűmagokat (még a madarak megérkezése előtt) temessük be az előzőleg félrehányt földdel, vagy szórhatunk rá vékonyan fehér tőzeget és csak utána a maradék földet (a fűmagot borító föld vastagsága ne halagyja meg az 5 cm-t).
Ha kész, gereblyével egyengessük el, majd hengerezzük le, hogy jól be tudjon tömörülni!
A vetést követő második hét után kezdenek megjelenni a hajtások. Ez az időszak nagyon kritikus, mert sok locsolást igényel (akár napi háromszor is lehet öntözni). Amikor már megindúlt a növekedés áttérhetünk a napi egyszeri kiadós öntözésre, amit lehetőleg reggel végezzünk (vagy este, de tűző napon soha, mert egyrészt szétég a füvünk, másrészt amivel forró a talaj, a víznek nagyrésze elpárolog mielőtt fel tudna szívódni).
Amikor a fű elérte a 6-7 cm-es magasságot, akkor jöhet az első fűnyírás.
A fűnyírás alapvetően a fű erősödését eredményezi, de vigyázni kell vele, mert a túl alacsonyra vágott fű elpusztulhat. A rövidre vágott növényen nincs akkora zöld felület, ami képes a napfényt felvenni és fotószintetizálással az élethez szükséges tápanyagot előállítani. Az is lényeges, hogy a túl alacsonyra vágott fű nem árnyékolja le a saját talaját, ami ez által könnyen kiszáradhat. Optimális vágási magasságnak az előzőek figyelembevételével a 6-7 cm tekinthető.
Azt még érdemes tudni, hogy a fűnyírás követő napon öntözzünk!
 |
|
frissítve:
2009-01-10 21:41
|