A katasztrófa görög eredetű kifejezés, jelentése: pusztulás, fordulat, megsemmisülés, katonai pusztítás, megrázó hirtelen esemény. Ebben a cikkben egy szűkebb értelmezésben szerepel, amely szerint a katasztrófa az életet, az életfeltételeket, az anyagi javakat, és a természeti környezetet jelentős mértékben és súlyosan károsító, vagy azokat közvetlenül veszélyeztető elemi csapás, ipari szerencsétlenség, más pusztító hatású természeti, vagy civilizációs eredetű rendkívüli esemény a fegyveres támadás kivételével.
Katasztrófahelyzet legtöbb esetben váratlanul következik be. A világ számos pontján és Magyarország határain belül is egyre gyakrabban alakulnak ki katasztrófahelyzetek. Közülük néhány természeti jelenségből adódik (például az árvíz, földrengés, tűzvész, aszály, szélvihar stb.), míg mások emberi mulasztás vagy szándékos terrorcselekmény eredményei (ipari katasztrófák, nukleáris erőművekben történt balesetek).
A katasztrófák sokféleképpen csoportosíthatók jellegük, kiterjedésük és tulajdonságaik alapján. Itt jellegük szerint kerülnek rendszerezésre, de a téma átláthatósága érdekében bizonyos esetekben a kiterjedésük vizsgálatára is sor kerül.
Leggyakrabban a természeti eredetű jelenségek okoznak veszélyhelyzeteket, és sok esetben katasztrófahelyzet kialakulásához is vezetnek, hiszen a földrengések, vulkánkitörések, áradások, árvizek, gátszakadások, szökőárak, szélsőségesen felerősödött viharok, csapadékok és fagyok olyan erőt képviselnek, melyek kordában tartása a mai napig megoldatlan problémát jelent az emberiség számára.
Az ábra szemlélteti az utóbbi évtizedekben kialakult természeti katasztrófák számának növekedését.
1. ábra: (forrás: EM-DAT)
Az EM-DAT (Emergency Disasters Data Base) adatbázisában azt a helyzetet minősítik katasztrófának, ahol:
Az ember kerül előtérbe, mint potenciális veszélyforrás, a katasztrófák másik csoportjánál, a civilizációs eredetű katasztrófáknál, melyek kialakulásának a hátterében szándékosság, mulasztás esetleg valamilyen véletlen esemény következménye áll. Ebbe a kategóriába tartoznak a nukleáris erőművekben, az iparban és az üzemekben bekövetkezett szerencsétlenségek, a tűzvészek, tűzesetek, közlekedési katasztrófák, és a napjainkban előtérbe kerülő terrorizmus okozta veszélyhelyzeteket is.
Az ábra a civilizációs katasztrófák számának növekedését szemlélteti az 1975-től 2006-ig terjedő időszakban.
2. ábra: (forrás: EM-DAT)
A víz áradása okozta problémák csak a sivatagban élő népek számára ismeretlenek. Határainkat 89 folyó szeli át, amelyek a környező országokból hozzánk szállítják az esőzésből, hóolvadásból származó vizet, hiszen hazánk a Kárpát medence legmélyebben fekvő területén helyezkedik el. Magyarország területének körülbelül negyede a folyók vízszintjénél alacsonyabban fekszik, ezért az ország lakosságának 40%-a gátakkal védett területeken él. Magyarországot történelmünk során több mint 100 alkalommal sújtotta katasztrofális árvíz.
Árvíz esetén a kárterületre jellemző, hogy a magasabban fekvő településeket az elöntési zóna kommunikációs és fizikai értelemben elzárhatja a külvilágtól, ugyanakkor az elöntött területen az ott rekedt emberek élete is veszélybe kerülhet. Az épületek, utak, műtárgyak és más létesítmények részben vagy teljes mértékben víz alá kerülhetnek, átázhatnak, rongálódhatnak, megsemmisülhetnek. Az áramszolgáltatást és egyéb közműveket szüneteltetni kell, mert a víz zárlatot okozhat az elektromos és távközlési rendszerekben.
Az árvíz megfékezésére tett erőfeszítések sikeresek voltak és nem alakult ki emberi életet veszélyeztető katasztrófahelyzet.
Földünkön évente körülbelül 100 000 földrengést regisztrálnak, ebből 100 olyat, amelyik már súlyos károkat és veszteséget okoz, és 10 olyat, ami katasztrófát. Földrengések előfordulásával Magyarországon is számolni kell, annak ellenére, hogy földrajzi elhelyezkedés szempontjából nem tartozik a kiemelten kritikus területek közé.
A tektonikus lemezek mozgása, a különböző földkéregdarabok ütközése és folyamatos gyűrődése pusztító erejű földrengésekhez vezethet, melyek előrejelzése jelenleg még nem megoldott. Egy meteorit űrből történő becsapódása a nukleáris fegyverek hatását is megközelítheti, így az okozott károk óriásiak lehetnek, de mint minden katasztrófa esetén, a végkimenetel itt is nagymértékben függ az adott terület népsűrűségétől.
A földrengés területén jellemzően rongálódhat, súlyosabb esetben megsemmisülhet az infrastruktúra. Az épületek károsodása vagy összeomlása nagyszámú emberi sérülésekkel és áldozatokkal járhat, amelynek mértéke nagyban függ az adott terület népsűrűségétől, beépítettségétől. Az útvonalak megsemmisülése ellehetetlenítheti az adott terület szárazföldi gépjárművekkel történő megközelítését, így a segítségnyújtást is. A földrengés megrongálhatja az energiahálózatok.
A földrengés bizonyos területeken újabb veszélyhelyzet kialakulásához vezethet, az árvízkatasztrófa tulajdonságait is magába foglaló, de annál összetettebb és pusztítóbb szökőárhoz.
A természeti eredetű katasztrófák közül óriási problémát okozhatnak a szélsőségesen felerősödött szelek és szélviharok. A nagysebességű légmozgások (akár 100-150 km/h) által szállított homokszemcsék és felkapott anyagok a szél romboló hatását tovább erősíthetik. Kicsavarhatja és az épületekre, légvezetékekre döntheti a fákat, lesodorhatja a födémeket.
Előfordul hazánkban is olyan, amikor a lehulló csapadék és az extrém hőmérséklet beavatkozik a megszokott életvitelbe. A rövid idő alatt lehulló nagymennyiségű hó következtében egyes települések elszigetelődhetnek.
Az ipari katasztrófák csoportjába sorolhatók azok az eseményeket, amelyek a különböző üzemekben bekövetkező műszaki hibák, balesetek következtében veszélyt jelenthetnek a környezetre (tipikusan a gyárakban történt robbanások, veszélyes vegyi, biológiai anyagok szabadba jutása).
Az ipari üzemekben a robbanást általában a létesítmények összeomlása és nagy kiterjedésű tüzek keletkezése kísérheti (olajfinomítók, üzemanyagtöltő állomások, vegyi üzemek, lőszergyárak stb.). Amennyiben a baleset valamelyik közműszolgáltató létesítményében következik be, a hatás nagyobb területre is kiterjedhet, de ezzel a felsorolást még nem zárhatjuk le, mert az ipar katasztrófák komplexek, sokrétűek és nagy változatosságot mutathatnak.
A 2006. év végén Franciaország egyik áramszolgáltató üzemében történt rendellenesség hatására a villamos erőmű egy időre leállt. A szolgáltatás kiesése nem okozhatott volna problémát, mert nemzetközi áramellátó hálózat vezérlését úgy alakították ki, hogy ilyen esetekben a szomszédos országok energiaszolgáltató rendszerei képesek legyenek kiegészíteni a hiányzó teljesítményt. Azonban ebben az esetben a túlvezérlés még több energiaszolgáltató üzem meghibásodását eredményezte, aminek a hatását már Magyarország területén is érzékelni lehetett a hálózati feszültség ingadozásában, a közvilágítás rövid idejű szünetelésében.
Az ilyen típusú katasztrófák előfordulhatnak ipari balesetből, robbanásból, szándékos robbantásból, gyújtogatásból eredő tűzesetek esetleg spontán gyulladás következményeiként.
A tűz okozta katasztrófákra gyakran jellemző a nagyszámú emberi sérülés és halál, de az élővilágon kívül sok esetben az infrastruktúra is veszélyeztetve lehet. Az oltáshoz használt víz és egyéb anyagok további károkat okozhatnak az elektronikus rendszerekben, ezért ilyen esetben a villamos hálózatot ideiglenesen ki kell kapcsolni.
A veszélyforrás összetevői, hogy a világon 150 atomerőmű működik, 151 atommeghajtású úszóegység üzemel és több mint 50 000 ezer elhasznált nukleáris fűtőelem van felhalmozva a világ számos pontján.
Az atomreaktorokat biztonságtechnikailag úgy alakították ki, hogy robbanás ne következhessen be, mégis mint veszélyforrással számolni kell velük. Katasztrófa bekövetkezése esetén magas lehet a személyi sérülések és halálozások száma, az építmények nagy területen megrongálódhatnak, a magas sugárzás tönkreteheti a villamos berendezéseket.
A nukleáris erőművekben esetlegesen bekövetkező katasztrófa elhárítására speciálisan kiképzett és felkészített szervezeteket hoztak létre, amelyek rendelkeznek a mentéshez és mentesítéshez nélkülözhetetlen védőfelszereléssel.
A leírtakat összegezve a felsorolásból az tűnik ki, hogy az egyes katasztrófák előfordulási valószínűségét külön-külön vizsgálva a bekövetkezés lehetősége alacsony, azonban az összes valószínűséget egy időben, együtt vizsgálva olyan helyzetet eredményez, amely megköveteli a megelőző tervezést. Lényeges szempont az is, hogy a katasztrófák bekövetkezésének valószínűsége a Földön pontról pontra változik.
 |
|
frissítve:
2009-01-10 21:45
|