Rossz a TV adás képe, nem éles, inkább szellemképes. Mit tehetünk saját kezűleg, hogyanjavítsuk meg házilag az otthoni kábeltelevízió rendszerünket?
Sok esetben előfordul, hogy új televíziót vásárolunk, vagy bevezettetjük a kábeltévés internetet otthonunkba, aminek hatására a kábeltévé képének minősége megromlik. Ez sajnos nem egyedi probléma, sokan kerestük vagy jelenleg is keressük a megoldást erre a problémára. A gondot legtöbb esetben az okozza, hogy az újonnan beiktatott eszköz miatt a kábeltévé jelszintje annyira lecsökken (a minimálisan elfogadható érték alá), hogy azt már nem tudják feldolgozni a televíziók (főleg a régebbiek), szemmel láthatóan az adás nem kontrasztos, szellemképes. A cél az, hogy a jelszintet optimális mértéken tudjuk tartani, ehhez a megoldás érkezhet szakemberek közreműködésével, de a problémát kis munkával (és kis beruházással) magunk is el tudjuk végezni. Ebben az összeállításban arról lesz szó, hogy tudjunk saját kezűleg orvosolni ezt a jelenséget. A témakört gyakorlati oldalról fogjuk megközelíteni, de bizonyos esetekben az elméleti háttért is érinteni fogjuk a téma átláthatósága érdekében.
A legfontosabb, hogy vegyünk elő egy papírt és egy ceruzát, majd rajzoljuk le a kábeltelevízió hálózatunkat, kitérve arra, hogy hol jön be a jel, hány helyen és hány felé van elosztva, van-e toldás és szűrő az átviteli útban. Ha elkészült a rajz, könnyen megtalálhatjuk a probléma forrását, vagy a megfelelő megoldást arra. Ahhoz, hogy ez egyszerűen végbemehessen, összeszedtük azokat az építőelemeket, amelyeket a hálózatban alkalmazunk.
Kábelek és a hálózat:
A kábelek vezetik az adást elektromos jel formájában, azonban minél hosszabb a vezeték, annál jobban gyengül a hasznos jelszint és növekszik meg a káros jelszint (zaj). Minden kábel rendelkezik csillapítással, ami meghatározza, hogy egységnyi hosszúságú vezető mekkora csillapítást ad a jelhez (vagyis mennyivel csillapodik a hasznos jelszint), ezért törekedjünk arra, hogy ne legyen a rendszerben fölösleges vezeték.
Ez az érték néhány méteres távolságban még nem kritikus, hiszen egy 100 méter hosszú koax kábel csillapítása 8-10 dB között változik a frekvencia függvényében.
Amennyiben a lakás méreteiből adódóan hosszan kell vezetékezni, gondolkozzunk el egy antennaerősítő beiktatására.
Csatlakozók, kábeltoldók:
A kábel végére szabványos csatlakozót kell szerelnünk, hogy azt hozzá tudjuk csatlakoztatni az eszközeinkhez. Ezek a csatlakozók minden esetben plusz csillapítást fognak bevinni a rendszerbe, azonban, ha jól „fejeltük” meg a kábelt ez az érték elhanyagolható.
A kábeltoldások már jelentősebb veszteséggel bírnak. Lehetőség szerint úgy építsük fel a hálózatot, hogy abban ne vagy minimális legyen a toldások száma. Természetesen a toldás nem azt jelenti, hogy a megblankolt kábeleket összesodorjuk egymással, és szigetelőszalaggal leszigeteljük, mert az a módszer a hálózati áram esetében működik (bár nem ajánlott), azonban a nagyfrekvenciás hálózatokban kerülendő! Nem nagy költség egy kábeltoldó, ráadásul könnyebb vele dolgozni és kevésbé csökkenti a jelszintet.
Jelelosztók, splitterek:
Amennyiben több készülékkel szeretnénk csatlakozni a kábeltelevíziós hálózathoz, jelosztókra lesz szükségünk. A jelosztók beiktatása előtt fontos a rendszer megtervezése, mivel annak használta a lehető legkevesebb esetben ajánlott. Nagyon fontos a szimmetria fenntartása is (az aszimmetria is csillapító hatással bír). A lenti ábra bal oldalán egy aszimmetrikusan felépített hálózat látható, míg jobb oldalon a helyesen kialakított.
Az ábrán a piros háromszög jelképezi a jelosztót, a téglalap pedig a televíziót (természetesen lehetne rádió és számítógép is).
Mindkét esetben 6 részre osztjuk a jelet, csakhogy a bal oldali ábrán az aszimmetria miatt nem lesz egyenletes az eloszlás, így az alsó két készüléken már rossz lehet a képminőség.
Tájékoztató jelleggel közöljük néhány splitter tipikus csillapítási értékét (az érték a frekvencia függvényében változhat) a leágaztatott jelre vonatkozóan:
- 2-es splitter: 3-4 dB-t csillapít áganként
- 3-as: 5 dB-t csillapít áganként
- 4-es: 7-10 dB-t csillapít áganként
A számításnál figyelembe kell venni a csillapítási értékeket, mivel minden egyes osztásnál ennyivel fog csökkenni a jelszint. A kábeltelevízió szolgáltatók a fogyasztók számára tipikusan 50 és 90 dBµV-os jelszintet adnak át (vagyis a lakásunkba bejövő jelnek ezen értékek között kell lennie). A fogyasztókra sajnos nem tudunk általános értéket megadni a minimálisan elfogadható adás eléréséhez, mivel az készülékenként eltérő (viszont minden esetben meg van adva a TV hátoldalán vagy a leírásában).
Abban az esetben, ha egy hármas szűrőnk van, és csak két kimenetet használunk egy kimenet üresen marad. A szakmában ezt illesztetlen lezárásnak nevezik, ami szintén jelentős csillapítás okoz, ráadásul visszahat az egész rendszerre. Ha nem áll rendelkezésre megfelelő kimenetű splitter, csak nagyobb, akkor vásároljunk illesztett lezáró elemeket. Ez egy kis vakdugó, amit ugyan úgy rácsavarunk az osztóra, mintha az „F” csatlakozó lenne.
Antennaerősítők, aktív elemek:
Bizonyos esetekben (az előzőek alapján nyilvánvaló esetekben) az erősítő beiktatása nélkülözhetetlen. Ilyenkor az erősítőt célszerű közvetlenül az antenna vagy a kábeltévés átadási pont után csatlakoztatni, így a veszteséges koax hálózat az erősítő és a televíziónk közé kerül. Erre azért van szükség, mert a tápkábelen romlik a jel-zaj viszony, nő a zaj, s ez fokozottabban jelentkezik akkor, ha a tápkábel nem tökéletesen szimmetrikus, vagy hibás az árnyékolás.
Felsoroljuk, hogy melyek azok a jellemzők, melyeket figyelembe kell venni, amennyiben saját magunk választjuk ki az erősítőt, és nem kérjük ki kábeltelevíziós szakember véleményét:
- biztosítson egyenletes erősítést a kábeltelevíziós sávban,
- erősítése minimum akkora legyen, hogy az kompenzálja a kábelhálózat veszteségeit,
- zajtényezője olyan kicsi legyen, hogy azzal ne rontsa a hozzá csatlakozó vevő jel-zaj viszonyát,
- az alkalmazott impedanciában illeszkedjen az antennához,
- megbízható legyen, jól ellenálljon a hőmérsékletváltozásnak és a páratartalomnak (ez inkább abban az esetben fontos, ha a berendezést épületen kívül helyezzük el).
- kezelése egyszerű legyen.
Szűrők:
A szűrők feladata, hogy a hálózatból kiszűrjék a nemkívánatos jeleket. Ezeket a jeleket nem minden esetben könnyű kiszűrni, mivel a zavaró frekvencia bele eshet egy televíziós csatorna sávjába is, így érthető, hogy a zaj csökkentése a hasznos jelet is csökkentené.
Sokfajta zavar létezik, és a zavar ellen is csak specifikusan lehet védekezni. Például, ha a kép romlik mikor bekapcsolunk valamilyen villamos fogyasztót, akkor iktassunk be egy hálózati zavarszűrőt (inkább használ, mint árt ha az antennaerősítő elé is kerül egy, mert az lényegesen érzékenyebb).
Zavart jelenthetnek különböző transzformátorok elektromágneses jelei is, amelyeket a kábeltelevíziós hálózat összeszed. Ezek ellen is léteznek szűrők, de mi is védekezhetünk úgy, hogy a kábelektől távol tartjuk az olyan berendezéseket, melyekben tekercs, vagy transzformátor van.
A szűrőket olyan esetekben is alkalmazzuk, amikor a kábeltelevíziós Internet jelét el kell választani a televízió jelétől. Mivel a kábelmodem és a TV bemenete zavart jelenthet egymásra, érdemes őket szétválasztani. Ezek speciális szűrők, amelyek beiktatását lehetőség szerint az átadási pont közelében, az első elágazás előtt kell végrehajtani.
Az említett szűrők kereskedelmi forgalomban beszerezhetőek.
Érdekesnek találta? Böngésszen hasonló összeállítások között!
A tartalom bármilyen formájú felhasználása, a forrás eredeti helyének hivatkozásként történő megjelenítésével, minden jogi következmény nélkül engedélyezett!
